AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] meghatározza a gázüzemű berendezések forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó szabályokat.

(2)       A 2009/142/EK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban[3] meghatározott új megközelítési elveken alapul. Ennek megfelelően csak a gázüzemű berendezésekre alkalmazandó alapvető követelményeket határozza meg, a műszaki részleteket pedig az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) fogadja el az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[4] összhangban. Azon szabványok betartása, amelyek így kerültek megállapításra, és amelyek hivatkozási száma az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre került, magában foglalja a 2009/142/EK irányelv követelményei teljesítésének vélelmét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az alapelvek beváltak ebben az ágazatban, ezért indokolt megtartani, sőt szélesebb körben alkalmazni őket.

(3)       A 2009/42/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy módosítani kell egyes rendelkezéseit, mivel a jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni és aktualizálni kell az irányelv hatályát érintő meghatározásokat, a gázok típusairól és azok hálózati nyomásáról kiadott tagállami közlemények tartalmát és egyes alapvető követelményeket.

(4)       Mivel a 2009/142/EK irányelvet bizonyos vonatkozásokban felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni, az egyértelműség érdekében indokolt az irányelvet hatályon kívül helyezni. Mivel minden tagállamra azonos hatály, alapvető követelmények és megfelelőségértékelési eljárások irányadók, az új megközelítési elveken alapuló irányelveknek a nemzeti jogba való átültetése igen csekély mozgásteret hagy. A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében a 2009/142/EK irányelvet rendelettel célszerű felváltani, mivel ez a jogalkotási eszköz a legmegfelelőbb, ugyanis olyan egyértelmű és részletes szabályok előírását teszi lehetővé, amelyek nem adnak alkalmat eltérő tagállami átültetésekre, így az egész Unióban egységes végrehajtást biztosítanak.

(5)       A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[5] közös keretrendszert teremt a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket harmonizáló jogi aktusokra vonatkozó általános elvek és referenciarendelkezések számára, egységes alapot biztosítva ezáltal e jogszabályok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A termékekre vonatkozó egyéb ágazati szabályozásokkal való összhang érdekében célszerű a 2009/42/EK irányelvet a szóban forgó határozathoz hozzáigazítani.

(6)       A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[6] horizontális rendelkezéseket tartalmaz a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálására, [a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére] és a CE-jelölésre vonatkozóan.

(7)       [A termékek piaci felügyeletéről] szóló […/…]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] részletes piacfelügyeleti és ellenőrzési szabályokat állapít meg az Unióba harmadik országokból belépő termékekre, beleértve a gázüzemű berendezéseket is. Az említett rendelet védzáradéki eljárásról is rendelkezik. A tagállamok feladata a piacfelügyelet megszervezése és elvégzése, a piacfelügyeleti hatóságok kijelölése, valamint azok hatáskörének és feladatkörének meghatározása. Ezenkívül általános és ágazatspecifikus piacfelügyeleti programokat kell létrehozniuk.

(8)       Indokolt, hogy e rendelet hatálya azonos legyen a 2009/142/EK irányelvével. Indokolt, hogy ez a rendelet a gázüzemű berendezésekre és a gázüzemű berendezésekbe beépítendő részegységekre legyen alkalmazandó. A gázüzemű berendezés olyan háztartási vagy nem háztartási berendezés, amelyet bizonyos meghatározott rendeltetésre szánnak.

(9)       E rendeletnek arra kell irányulnia, hogy biztosítsa a gázüzemű berendezések és azok részegységei belső piacának megfelelő működését a gázzal járó biztonsági kockázatok és az energiahatékonyság tekintetében.

(10)     Nem indokolt, hogy e rendelet alkalmazása kiterjedjen olyan területekre, amelyekről részletesebben rendelkeznek az uniós harmonizációs szabályozás más rendelkezései. Ez utóbbiak magukban foglalják a környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények keretét létrehozó 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] alapján intézkedéseket is.

(11)     E rendelet 6 cikke értelmében a tagállamok nem szabhatnak olyan szigorított egészségügyi, biztonsági vagy energiahatékonysági követelményeket, amelyek tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák az e rendeletben foglaltaknak megfelelő berendezések forgalmazását és üzembe helyezését. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem befolyásolja azt a lehetőséget, hogy az uniós irányelvek végrehajtásakor a tagállamok a termékek, többek között a gázüzemű berendezések energiahatékonyságát érintő rendelkezéseket vezessenek be, feltéve, hogy ezek a Szerződéssel összhangban vannak.

(12)     A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[9] előírja a tagállamok számára, hogy a tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek célja, hogy az építési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú energia részaránya emelkedjen. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] előírja a tagállamok számára, hogy az épületekre és épületelemekre vonatkozóan energiahatékonysági minimumkövetelményeket, a meglévő épületekbe utólag beépített épületgépészeti rendszerek általános energiateljesítménye tekintetében pedig rendszerkövetelményeket határozzanak meg. Az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi 2012/27/EU irányelv [11] értelmében a tagállamoknak kielégítő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a különböző területeken, többek között az épületekben fokozatosan csökkenjen az energiafelhasználás mértéke.

(13)     Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a 2009/28/EK, a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelveknek megfelelően nemzeti intézkedéseket hozzanak a megújuló forrásokból előállított energia támogatása céljából és az épületek energiahatékonyságának előmozdítása érdekében. Ezen irányelvek célkitűzéseivel összeegyeztethető, hogy a nemzeti intézkedések bizonyos körülmények esetén korlátozzák az olyan gázüzemű berendezések beszerelését, amelyek megfelelnek az ebben a rendeletben szereplő, az energia ésszerű felhasználására vonatkozó követelménynek, feltéve hogy az ilyen követelmények nem jelentenek indokolatlan piaci akadályt.

(14)     A tagállamoknak helyénvaló minden szükséges lépést megtenniük, hogy csak olyan gázüzemű berendezést lehessen forgalomba hozni és üzembe helyezni, amely rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát.

(15)     Az e rendeletben foglalt rendelkezések nem érintik a tagállamok jogát, hogy a gázüzemű berendezések üzembe helyezésére vagy rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat állapítsanak meg a helyes telepítés, használat és karbantartás biztosítására.

(16)     Ez a rendelet nem érinti a tagállamok jogát, hogy megállapítsák az általuk szükségesnek ítélt követelményeket a telepítés egyes vonatkozásai, a helyiség szellőzésére vonatkozó feltételek és az magának az épületnek a biztonságával és energiahatékonyságával kapcsolatos szempontok tekintetében, feltéve, hogy e rendelkezések a gázüzemű berendezésekkel szemben nem támasztanak tervezési követelményeket.

(17)     Mivel e rendelet hatálya nem terjed ki a helytelenül telepített, karbantartott vagy használt gázüzemű berendezések okozta kockázatokra, a tagállamoknak érdemes intézkedéseket tenniük, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a tüzelőanyagokkal, és különösen a szén-monoxiddal kapcsolatos kockázatokra.

(18)     Noha ez a rendelet nem szabályozza a tagállamokban alkalmazott gázellátási feltételeket, figyelemmel kell lennie arra, hogy a gázok típusát és a hálózati nyomást illetően tagállamonként eltérőek a feltételek, mivel a gáz halmazállapotú tüzelőanyag műszaki jellemzői nincsenek harmonizálva. A gázüzemű berendezés biztonságos és szabályos működése szempontjából igen fontos, hogy ott, ahol üzembe helyezik, milyen összetételűek a különböző típusú gázok, milyen műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és mekkora a hálózati nyomásuk, ezért ezt a megfontolást már a berendezés tervezésekor figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a berendezés valóban kompatibilis legyen azzal a gáztípussal (azokkal a gáztípusokkal) és azzal a hálózati nyomással (azokkal a hálózati nyomásokkal), amelyre (amelyekre) tervezték.

(19)     Annak érdekében, hogy a gázüzemű berendezésekre nézve ne származzanak kereskedelmi akadályok abból, hogy a gázellátási feltételek még nincsenek harmonizálva, és hogy elegendő információ álljon a gazdasági szereplők rendelkezésére, indokolt, hogy a tagállamok a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztassák és változás esetén kellő időben értesítsék a területükön alkalmazott gáztípusokról és hálózati nyomásokról.

(20)     A tagállamok által a gáztípusokról és a hálózati nyomásokról kiadott közleménynek tartalmaznia kell minden információt, amely a gazdasági szereplők szempontjából releváns és szükséges. Ennek keretében a gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal való ellátás fő forrása nem releváns a gázüzemű berendezések jellemzői és teljesítménye, valamint e berendezéseknek a közölt gázellátási feltételekkel való kompatibilitása szempontjából.

(21)     A tagállamoknak a területükön alkalmazott gázcsaládok és gázcsoportok megválasztásánál érdemes figyelembe venniük a gázminőségekkel kapcsolatban folyamatban lévő szabványosítási munkát, és ezáltal az egész Unióban egységes összehangolt közelítésmódot biztosítaniuk a gáz halmazállapotú tüzelőanyagok szabványosítás útján történő harmonizálása tekintetében.

(22)     Amennyiben a tagállamok – a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[12] és a gáz minőségi jellemzőit illetően a CEN által jelenleg végzett szabványosítási munkával összhangban – a biogáz szélesebb körű alkalmazása érdekében tett konkrét intézkedések részeként biogázt táplálnak gázelosztó hálózatukba vagy szigetüzemben működő rendszeren keresztül biogázt szolgáltatnak, indokolt kellő időben aktualizálniuk a gáztípusokra vonatkozó közleményüket, ha a szolgáltatott gáz minősége már nincs a korábban közölt minőségi tartományban.

(23)     Amikor a tagállamok a 2009/28/EK irányelvvel összhangban kialakítják nemzeti cselekvési tervüket azon kötelezettségük teljesítése érdekében, hogy növeljék a megújuló energiaforrásoknak, és különösen a biogáznak a teljes energiafogyasztáson belüli részarányát, érdemes megfontolniuk annak lehetséges módjait, hogy gázelosztó hálózatukba biogázt tápláljanak.

(24)     A tagállamoknak célszerű meghozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gázellátási feltételek ne képezzenek kereskedelmi akadályt és ne korlátozzák a helyi gázellátási feltételekkel kompatibilis gázüzemű berendezések üzembe helyezését.

(25)     Indokolt, hogy az áruk szabad mozgásának elve érvényesüljön az e rendelet hatálya alá tartozó és a benne foglalt rendelkezéseknek megfelelő gázüzemű berendezések esetében. Az ilyen berendezések üzembe helyezését lehetővé kell tenni, feltéve, hogy megfelelnek a helyi gázellátási feltételeknek.

(26)     A berendezés adattábláján feltüntetett berendezéskategória közvetlenül utal arra, hogy az adott berendezést mely gázcsaládok, illetve gázcsoportok biztonságos és a kívánt teljesítményszinten történő égetésére tervezték, biztosítva ezáltal az adott berendezés kompatibilitását a helyi gázellátási feltételekkel.

(27)     Az alapvető biztonsági, egészségügyi és az energia ésszerű használatára vonatkozó követelményeket be kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy a gázüzemű berendezések a rendeltetésszerű és a kívánt teljesítményszinten való használat során biztonságosak legyenek.

(28)     Az alapvető követelményeket a tudománynak és a technikának a tervezéskori és gyártáskori állását, valamint a magas fokú egészség- és biztonságvédelemmel és az energia ésszerű használatával összhangban lévő műszaki és gazdasági megfontolásokat figyelembe véve kell értelmezni és alkalmazni.

(29)     A közérdeknek az egészségre, a biztonságra és az energia ésszerű használatára is kiterjedő védelme, továbbá a fogyasztók, az egyéb felhasználók, a háziállatok és a vagyon magas szintű védelme és az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében indokolt, hogy a gazdasági szereplők az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséggel tartozzanak azért, hogy a gázüzemű berendezések és azok részegységei megfeleljenek e rendelet rendelkezéseinek.

(30)     Indokolt, hogy az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplő megfelelő intézkedéseket hozzon annak biztosítására, hogy csak olyan gázüzemű berendezéseket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban vállalt szerepnek megfelelően kell felosztani a kötelezettségeket.

(31)     Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezésről és a gyártásról, ő a legalkalmasabb arra, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. Ezért indokolt, hogy a megfelelőségértékelés elvégzésének kötelezettsége kizárólag a gyártót terhelje.

(32)     A gyártónak elegendő és kellően részletes információt kell rendelkezésre bocsátania a gázüzemű berendezés rendeltetésszerű használatáról ahhoz, hogy a berendezést helyesen és biztonságosan lehessen telepíteni, üzembe helyezni, használni és karbantartani. Ez adott esetben azt is jelenti, hogy az információnak műszaki információkat kell magában foglalnia a berendezés és az üzembe helyezési környezet közötti kapcsolódásról.

(33)     A gazdasági szereplők, a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak célszerű arra ösztönözniük a gazdasági szereplőket, hogy azok a postai címük mellett internetes honlapjuk címét is megadják.

(34)     Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő gázüzemű berendezések és részegységek megfeleljenek ennek a rendeletnek, és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a berendezéseken, illetve részegységeken elvégezzék a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért indokolt az importőrök számára előírni, hogy gondoskodjanak az általuk forgalomba hozott gázüzemű berendezések és részegységek e rendelet követelményeinek való megfelelőségéről, és hogy ne hozzanak forgalomba olyan berendezést, illetve részegységet, amely nem felel meg az említett követelményeknek vagy kockázatot jelent. Ezenkívül indokolt az importőröket annak ellenőrzésére kötelezni, hogy sor került-e a megfelelőségértékelési eljárásokra, és hogy a berendezéseknek a gyártók által elkészített jelölése és dokumentációja ellenőrzés céljából az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére áll-e.

(35)     A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott gázüzemű berendezést vagy részegységet a forgalmazó forgalmazza; ez utóbbinak kellő gondossággal kell eljárnia, hogy a berendezést, illetve a részegységet olyan módon kezelje, hogy ne befolyásolja hátrányosan a berendezés megfelelőségét.

(36)     Helyénvaló, hogy gázüzemű berendezés vagy részegység forgalomba hozatalakor az importőr a berendezésen, illetve a részegységen minden esetben feltüntetesse nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és kapcsolatfelvételre használható postai címét. Ha a berendezés, illetve a részegység mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a fentiek alól kivételt lehet tenni. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a terméken feltüntethesse.

(37)     Indokolt gyártónak tekinteni és a gyártóval azonos kötelezettségekkel terhelni minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba gázüzemű berendezést vagy részegységet, vagy olyan módosítást végez egy már piaci forgalomba hozott berendezésen vagy részegységen, amely befolyásolja, hogy az megfelel-e e rendelet követelményeinek.

(38)     Indokolt, hogy a forgalmazók és az importőrök, mivel közel vannak a piachoz, szerepet vállaljanak az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokban, és készek legyenek tevékenyen részt venni bennük, például úgy, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az adott gázüzemű berendezéssel, illetve részegységgel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(39)     A piacfelügyelet egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető annak biztosításával, hogy a gázüzemű berendezést, illetve a részegységet az egész ellátási láncra kiterjedően nyomon lehessen követni. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságoknak azt a feladatát, hogy a nem megfelelő gázüzemű berendezéseket vagy részegységeket forgalmazó gazdasági szereplők nyomára akadjanak.

(40)     Ennek a rendeletnek az alapvető követelmények megfogalmazására kell korlátozódnia. Az említett követelményeknek való megfelelőség értékelésének megkönnyítésére indokolt a megfelelőség vélelméről rendelkezni azon gázüzemű berendezések, illetve részegységek esetében, amelyek megfelelnek az említett követelményekhez kapcsolódó részletes műszaki előírásokat rögzítő, az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] alapján elfogadott – különösen a gázüzemű berendezések tervezésére, gyártására, működésére, az energia ésszerű használatának vizsgálatára és telepítésére vonatkozó – harmonizált szabványoknak.

(41)     Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amely akkor alkalmazandó, ha kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e e rendelet követelményeinek.

(42)     Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni tudják, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott gázüzemű berendezések, illetve részegységek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell meghatározni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárások tekintetében különböző modulokat határoz meg, amelyek a felmerülő veszélyekkel és a szükséges biztonsági szinttel arányosan növekvő szigorúságú eljárásokat foglalnak magukban. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében célszerű a lehetséges megfelelőségértékelési eljárások körét e modulokra korlátozni.

(43)     Célszerű, hogy a gázüzemű berendezés gyártója EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítson ki, melybe belefoglalja az e rendeletben előírt információkat arról, hogy az adott gázüzemű berendezés megfelel az e rendeletben és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs szabályozásban foglalt követelményeknek.

(44)     A piacfelügyeleti célú információ-hozzáférés hatékonysága érdekében egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatba célszerű belefoglalni az adott gázüzemű berendezésre irányadó valamennyi uniós jogi aktus azonosításához szükséges információkat.

(45)     Célszerű, hogy a részegység gyártója részegység-megfelelőségi tanúsítványt állítson ki, melybe belefoglalja az e rendeletben előírt információkat arról, hogy az adott részegység megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek. Ha a részegységre más uniós harmonizációs szabályozás is vonatkozik, a részegység gyártójának adott esetben EU-megfelelőségi nyilatkozatot is indokolt kiállítania a vonatkozó szabályozásnak megfelelően.

(46)     A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a gázüzemű berendezés megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az rendeletben célszerű megállapítani.

(47)     A részegységek nem gázüzemű berendezések, hanem berendezésekbe való beépítés céljából szakemberek rendelkezésére bocsátott átmeneti termékek. Mivel egy részegység tervezésének megfelelősége hozzájárul a kész berendezés helyes és biztonságos működéséhez, és mivel a berendezés okozta, gázzal összefüggő kockázatok csak a részegység beépítése után mérhetők fel, a rendelet is úgy rendelkezik, ahogy a hatályos rendelkezés, nevezetesen hogy a részegységek nem viselnek CE-jelölést.

(48)     A felhasználók és a harmadik felek hatékony védelme érdekében a gázüzemű berendezéseknek és a részegységeknek az e rendeletben előírt alapvető követelményeknek való megfelelősége ellenőrzésre szorul.

(49)     Annak biztosítására, hogy a gázüzemű berendezések megfeleljenek az alapvető követelményeknek, erre alkalmas megfelelőségértékelési eljárások követését kell előírni a gyártók számára. A szóban forgó eljárásokat a 768/2008/EK határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulokból kiindulva célszerű meghatározni.

(50)     Az ebben a rendeletben előírt megfelelőségértékelési eljárások olyan megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok jelentenek be a Bizottságnak.

(51)     A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2009/142/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy e szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi megfelelőségértékelő szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek között lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(52)     A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre nézve szintén követelményeket kell előírni.

(53)     Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel e rendelet megfelelő követelményeinek.

(54)     Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmassága ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(55)     Indokolt, hogy a nemzeti hatóságok az Unió egészében előnyben részesítsék a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást mint eszközt a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának bizonyítására. A nemzeti hatóságok azonban úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az értékelés megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében indokolt, hogy a nemzeti hatóságok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsássák azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy az értékelt megfelelőségértékelő szervezet megfelel a vonatkozó szabályozási követelményeknek.

(56)     A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó gázüzemű berendezésekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(57)     Célszerű a bejelentési eljárást hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni, és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében az új technológiákhoz hozzáigazítani.

(58)     Mivel a megfelelőségértékelő szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emeljenek. Ezért fontos rendelkezni egy olyan időtartamról, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezet alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, még mielőtt az megkezdi bejelentett szervezetként való működését.

(59)     A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a megfelelőségértékelő szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el.

(60)     E rendelet végrehajtási feltételeinek egységessége érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskörökkel kell ruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó szabályokat megállapító 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[14] megfelelően kell gyakorolni.

(61)     A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási aktusok elfogadására, amelyek a bejelentéshez szükséges feltételeket nem vagy már nem teljesítő bejelentett szervezetek tekintetében szükséges korrekciós intézkedések elfogadását írják elő a bejelentő tagállam számára.

(62)     A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében indokolt a Bizottságot a Szerződés 290. cikke alapján felhatalmazni, hogy jogi aktusokat fogadjon el azon közlemények tartalmának és formájának módosítása tekintetében, amelyeket a tagállamok adnak ki a területükön alkalmazott gázellátási feltételekről.

(63)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak indokolt gondoskodnia arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelően eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(64)     Rendelkezni kell olyan átmeneti rendelkezésekről, amelyek lehetővé teszik a 2009/142/EK irányelvnek megfelelően már forgalomba hozott gázüzemű berendezések és részegységek forgalmazását és üzembe helyezését.

(65)     Helyénvaló, hogy a tagállamok meghatározzák az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítaniuk kell végrehajtásukat. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(66)     Mivel e rendelet célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomba kerülő gázüzemű berendezések megfeleljenek a felhasználók egészségének és biztonságának magas szintű védelmét, a háziállatok és a vagyon védelmét, valamint az energia ésszerű használatát előíró követelményeknek, ugyanakkor pedig a belső piac megfelelően működjön – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és így az léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem terjed túl azon, ami az említett cél eléréséhez szükséges.

(67)     Ezért a 2009/142/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

[1]               HL C […]., [...], […]. o.

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/142/EK irányelve a gázüzemű berendezésekről (HL L 330., 2009.12.16., 10. o.).

[3]               HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

[6]               Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

[7]               HL L […], […], […] o.

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.)

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

[10]             Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról, HL L 153., 2010.6.18., 13. o.

[11]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

[12]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

[14]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)