1. Az elmúlt években igen csak elterjedt a vegyes-tüzelés, ezen belül a fatüzelés hazánkban, aminek eredményeként megszaporodtak a kéménytüzek. Ezt a Katasztrófavédelem is érzékelte és az Országos Tűzmegelőzési Bizottság egyik feladataként jelölte meg 2014. évben a kéménytüzek számának csökkentését. Az évi kétszeri ellenőrzés, szükség szerinti tisztításra vonatkozó előírás évi egyszerire való csökkentése mindenképpen a kéménytüzek megszaporodását fogja eredményezni, ami komoly balesetforrás, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet. A használó nem tudja, nem látja, hogy esetleg olyan mértékű és minőségű lerakódás alakul ki az égéstermék-elvezető járatában, ami esetleg begyulladhat, így ennek megelőzése érdekében nem tudja, hogy mikor kell esetleg kihívni soron kívül a kéményseprőt a tisztítás elvégzésére, amivel a kéménytűz megelőzhető lenne.
   
   
2. Hazánkban sajnálatosan igen alacsony-szintű a fatüzelés kultúrája, a tüzeléstechnikai ismeretek elterjedése. Egyrészt ennek is köszönhető, hogy megnövekedett a kéménytüzek száma, másrészt azért, mivel a takarékoskodás miatt sokszor a háztartási hulladékok elégetésére is sor kerül az ilyen tüzelőberendezésekben, melynek a következményeként olyan káros anyagok is keletkeznek az égés során, melyek nem csak levegőtisztaság-védelmi szempontból aggályosak, de az így kialakuló lerakódások is növelik a kéménytüzek kialakulásának esélyeit.
   
   
3. A Hazánknál fejlettebb tüzelési kultúrával rendelkező Ausztriában a fatüzelésű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőit a kéményseprők fűtési szezonban két havonta tisztítják és ott a fűtési szezon minimum 7 hónap és nem 6, mint hazánkban.
   
   
4. Több olyan eset is előfordult, ahol az évi kétszeri ellenőrzés és szükség szerinti tisztítás nem volt elegendő ugyan is a nem megfelelő üzemeltetés miatt előre nem látható problémák következtében olyan helyzetek álltak elő, amikor is a hagyományos kéményseprő-ipari technológiával már nem volt megoldható a tisztítás, csak lényegesen drágább bontással, ami külön helyreállítási költségekkel is jár. Az igen gyorsan leszűkülő kürtők miatt nő a szén-monoxid keletkezésének és az égéstermék-visszaáramlásának az esélye, ami növelheti a mérgezéses esetek számát is.
   
   
5. A kéménytüzek még ha nem is okoznak minden esetben épülettüzeket az égéstermék-elvezetők idő-előtti tönkremenetelét eredményezik, amiknek a javítása (sokszor lehetetlen), bontása, cseréje több százezer forintos plusz költséget jelent az üzemeltetőnek.
   
   
6. A ritkább ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás másik káros eredménye lehet az égéstermék-elvezető belső falazatán kicsapódó kátrány, szurok, ami a több százezres darabszámú, hagyományos falazott rendszerek esetén a lakóhelyiség falazatába is átszivároghat, ott bűzös foltosodást, penészesedést okozva és aminek az eltávolítása csak a kémény és az átitatódott falazat bontásával oldható meg. A gyakoribb ellenőrzéssel ezek a folyamatok időben észlelhetők és megfelelő beavatkozással a lakóhelyiségek megkímélhetőek ettől a káros hatástól.
7.  
8. Az évi egyszeri ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás feletti tisztítási igény kielégítése lényegesen költségesebb, hiszen azok a sormunkában már nem végezhetők el, azokat plusz kiszállási költség és annak ÁFA-ja terheli, mely a legtöbb esetben 2-3 szorosa a díjnak.
   
   
9. Jelenleg a 347/2012. (XII. 11.) Kormányrendelet és a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet értelmében a díjat úgy kell megállapítani, hogy a 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat munkaráfordítását (0,8) az egy alkalomra visszaosztva kell számolni (0,1), ami az évi egyszeri esetre 0,2 lenne, így a jelenlegi egy alkalomra vonatkoztatott munkaráfordítás 0,47 helyett 0,57 lenne, amit a díjban kellene érvényesíteni, de a 2012. évi XC. Törvény 10/A §-sa értelmében erre nincs lehetőség.
   
   
10. A kéményseprő-ipari közszolgáltatók egész évre vonatkoztatva elkészítették a sormunkakönyveket, a rezsicsökkentéshez előírt számlákat, melyek alkalmazása részben feleslegessé válik, részben újra kell esetleg azokat nyomtatni. (Feleslegessé vált plusz költségek, illetve várható plusz költségek.)
     
11. A kéményseprő-ipari közszolgáltatók az egész évre, a nyilvántartott égéstermék-elvezető állományra és az ebből adódó ellenőrzési, tisztítási alkalmakra számított összes munkaráfordítások alapján alkalmazták a kéményseprő szakmunkásokat, amit idén is már ellenőrzött a Katasztrófavédelem. Az évi kétszeri ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás helyett az évi egyszeri bevezetése esetén elbocsátások várhatók, akkor, amikor a 2015. év január 01.-től bevezetésre váró új feladatok plusz létszámot igényelnek.
    
    
12. Az elbocsátások a közszolgáltatók esetén végkielégítéseket jelentenek, melyeket a vállalkozások képtelenek kigazdálkodni, hiszen a 2013. évben bevezetett rezsicsökkentés (országos átlagban közel 28%) már így is az anyagi ellehetetlenülés szélére sodorta őket (eddig már közel 10 vállalkozás fejezte be tevékenységét az országban korábban működő 63-ból).
     
13. Az országban jelenleg folyamatban vannak és szervezés alatt állnak szakmunkásképző tanfolyamok, melyek ennek következtében le fognak állni, illetve a frissen vizsgázott szakmunkások kerülnek elbocsátásra, hiszen itt a legkevesebb a végkielégítés, felmondási idő és az arra jutó bér és közteherköltségek.
    
    
14. A tervezett ellenőrzési, tisztítási gyakoriságcsökkenés eredményeként várhatóan további vállalkozások fogják visszaadni a megbízásukat és a Katasztrófavédelemnek nem lesz lehetősége közérdekű közszolgáltatót kijelölni, hiszen nem lesz kit.
    
    
15. A közszolgáltatóktól nem hivatalosan érkeztek olyan információk, hogy - függetlenül a tervezett gyakoriságcsökkenéstől – ez év közepén várható újabb szerződésfelmondási hullám, mivel az első félévben igyekeznek a terület 60-70%-án elvégezni a közszolgáltatást, az érte járó díjat érvényesíteni és így nonprofit módon még ki tudnak szállni a vállalkozásból, mivel az egész évre csak veszteséggel zárhatnának. Így tehát a féléves költségekre az éves árbevétel 60-70%-a fedezetet nyújthat. Az így az ellátatlanul maradó területre kijelölt (ha lesz kit) közérdekű közszolgáltatónak „csak” a 30-40%-os árbevétellel lehet számolnia, ami gazdaságilag vállalhatatlan. A gyakoriság csökkentése ezt a folyamatot erősíteni fogja.
    
    
16. A gyakoriság csökkentése esetén a Közszolgáltatók sok esetben fognak előírni az előírt egynél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást, amit a használók vélhetően sok esetben vitatni fognak, melynek hatósági eljárás lesz az eredménye, mely igen meg fogja növelni a Tűzvédelmi Hatóság ügyszámát, az azzal együtt járó helyszíni szemléket és azok költségeit.

Kérjen tőlünk ajánlatot kéménye tisztítására

Szűcs Gábor 06 70 541 4445