2014. már 29.

Érvek vegyestüzelésű kémények éves szinten történő egyszeri tisztítása ellen!

írta: Kémény Ajtó
Érvek vegyestüzelésű kémények éves szinten történő egyszeri tisztítása ellen!

  1. Az elmúlt években igen csak elterjedt a vegyes-tüzelés, ezen belül a fatüzelés hazánkban, aminek eredményeként megszaporodtak a kéménytüzek. Ezt a Katasztrófavédelem is érzékelte és az Országos Tűzmegelőzési Bizottság egyik feladataként jelölte meg 2014. évben a kéménytüzek számának csökkentését. Az évi kétszeri ellenőrzés, szükség szerinti tisztításra vonatkozó előírás évi egyszerire való csökkentése mindenképpen a kéménytüzek megszaporodását fogja eredményezni, ami komoly balesetforrás, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet. A használó nem tudja, nem látja, hogy esetleg olyan mértékű és minőségű lerakódás alakul ki az égéstermék-elvezető járatában, ami esetleg begyulladhat, így ennek megelőzése érdekében nem tudja, hogy mikor kell esetleg kihívni soron kívül a kéményseprőt a tisztítás elvégzésére, amivel a kéménytűz megelőzhető lenne.

  2. Hazánkban sajnálatosan igen alacsony-szintű a fatüzelés kultúrája, a tüzeléstechnikai ismeretek elterjedése. Egyrészt ennek is köszönhető, hogy megnövekedett a kéménytüzek száma, másrészt azért, mivel a takarékoskodás miatt sokszor a háztartási hulladékok elégetésére is sor kerül az ilyen tüzelőberendezésekben, melynek a következményeként olyan káros anyagok is keletkeznek az égés során, melyek nem csak levegőtisztaság-védelmi szempontból aggályosak, de az így kialakuló lerakódások is növelik a kéménytüzek kialakulásának esélyeit.

  3. A Hazánknál fejlettebb tüzelési kultúrával rendelkező Ausztriában a fatüzelésű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőit a kéményseprők fűtési szezonban két havonta tisztítják és ott a fűtési szezon minimum 7 hónap és nem 6, mint hazánkban.

  4. Több olyan eset is előfordult, ahol az évi kétszeri ellenőrzés és szükség szerinti tisztítás nem volt elegendő ugyan is a nem megfelelő üzemeltetés miatt előre nem látható problémák következtében olyan helyzetek álltak elő, amikor is a hagyományos kéményseprő-ipari technológiával már nem volt megoldható a tisztítás, csak lényegesen drágább bontással, ami külön helyreállítási költségekkel is jár. Az igen gyorsan leszűkülő kürtők miatt nő a szén-monoxid keletkezésének és az égéstermék-visszaáramlásának az esélye, ami növelheti a mérgezéses esetek számát is.

  5. A kéménytüzek még ha nem is okoznak minden esetben épülettüzeket az égéstermék-elvezetők idő-előtti tönkremenetelét eredményezik, amiknek a javítása (sokszor lehetetlen), bontása, cseréje több százezer forintos plusz költséget jelent az üzemeltetőnek.

  6. A ritkább ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás másik káros eredménye lehet az égéstermék-elvezető belső falazatán kicsapódó kátrány, szurok, ami a több százezres darabszámú, hagyományos falazott rendszerek esetén a lakóhelyiség falazatába is átszivároghat, ott bűzös foltosodást, penészesedést okozva és aminek az eltávolítása csak a kémény és az átitatódott falazat bontásával oldható meg. A gyakoribb ellenőrzéssel ezek a folyamatok időben észlelhetők és megfelelő beavatkozással a lakóhelyiségek megkímélhetőek ettől a káros hatástól.
  7.  kemeny_03.jpg
  8. Az évi egyszeri ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás feletti tisztítási igény kielégítése lényegesen költségesebb, hiszen azok a sormunkában már nem végezhetők el, azokat plusz kiszállási költség és annak ÁFA-ja terheli, mely a legtöbb esetben 2-3 szorosa a díjnak.

  9. Jelenleg a 347/2012. (XII. 11.) Kormányrendelet és a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet értelmében a díjat úgy kell megállapítani, hogy a 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat munkaráfordítását (0,8) az egy alkalomra visszaosztva kell számolni (0,1), ami az évi egyszeri esetre 0,2 lenne, így a jelenlegi egy alkalomra vonatkoztatott munkaráfordítás 0,47 helyett 0,57 lenne, amit a díjban kellene érvényesíteni, de a 2012. évi XC. Törvény 10/A §-sa értelmében erre nincs lehetőség.

  10. A kéményseprő-ipari közszolgáltatók egész évre vonatkoztatva elkészítették a sormunkakönyveket, a rezsicsökkentéshez előírt számlákat, melyek alkalmazása részben feleslegessé válik, részben újra kell esetleg azokat nyomtatni. (Feleslegessé vált plusz költségek, illetve várható plusz költségek.)
     
  11. A kéményseprő-ipari közszolgáltatók az egész évre, a nyilvántartott égéstermék-elvezető állományra és az ebből adódó ellenőrzési, tisztítási alkalmakra számított összes munkaráfordítások alapján alkalmazták a kéményseprő szakmunkásokat, amit idén is már ellenőrzött a Katasztrófavédelem. Az évi kétszeri ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás helyett az évi egyszeri bevezetése esetén elbocsátások várhatók, akkor, amikor a 2015. év január 01.-től bevezetésre váró új feladatok plusz létszámot igényelnek.

  12. Az elbocsátások a közszolgáltatók esetén végkielégítéseket jelentenek, melyeket a vállalkozások képtelenek kigazdálkodni, hiszen a 2013. évben bevezetett rezsicsökkentés (országos átlagban közel 28%) már így is az anyagi ellehetetlenülés szélére sodorta őket (eddig már közel 10 vállalkozás fejezte be tevékenységét az országban korábban működő 63-ból).
     
  13. Az országban jelenleg folyamatban vannak és szervezés alatt állnak szakmunkásképző tanfolyamok, melyek ennek következtében le fognak állni, illetve a frissen vizsgázott szakmunkások kerülnek elbocsátásra, hiszen itt a legkevesebb a végkielégítés, felmondási idő és az arra jutó bér és közteherköltségek.

  14. A tervezett ellenőrzési, tisztítási gyakoriságcsökkenés eredményeként várhatóan további vállalkozások fogják visszaadni a megbízásukat és a Katasztrófavédelemnek nem lesz lehetősége közérdekű közszolgáltatót kijelölni, hiszen nem lesz kit.

  15. A közszolgáltatóktól nem hivatalosan érkeztek olyan információk, hogy - függetlenül a tervezett gyakoriságcsökkenéstől – ez év közepén várható újabb szerződésfelmondási hullám, mivel az első félévben igyekeznek a terület 60-70%-án elvégezni a közszolgáltatást, az érte járó díjat érvényesíteni és így nonprofit módon még ki tudnak szállni a vállalkozásból, mivel az egész évre csak veszteséggel zárhatnának. Így tehát a féléves költségekre az éves árbevétel 60-70%-a fedezetet nyújthat. Az így az ellátatlanul maradó területre kijelölt (ha lesz kit) közérdekű közszolgáltatónak „csak” a 30-40%-os árbevétellel lehet számolnia, ami gazdaságilag vállalhatatlan. A gyakoriság csökkentése ezt a folyamatot erősíteni fogja.

  16. A gyakoriság csökkentése esetén a Közszolgáltatók sok esetben fognak előírni az előírt egynél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást, amit a használók vélhetően sok esetben vitatni fognak, melynek hatósági eljárás lesz az eredménye, mely igen meg fogja növelni a Tűzvédelmi Hatóság ügyszámát, az azzal együtt járó helyszíni szemléket és azok költségeit.

 

Kérjen tőlünk ajánlatot kéménye tisztítására

Szűcs Gábor 06 70 541 4445

Szólj hozzá

szabvány karbantartás kémény rendelet tisztítás kéményseprő beépítés kéményajtó légbevezető rozsdamentes kéményajtó kémény ellenőrzés minősített kéményajtó kaminajtó kéményajtó ár kéményajtó webáruház