Kéménytüzek és szén-monoxid szivárgás: a két leggyakoribb ok, amely miatt a katasztrófavédelemnek fűtéssel kapcsolatos káreseményekhez kell kivonulnia. A hazánkban található mintegy 4-4,5 millió működő, valamint tartalék kémény közül legalább 100 ezer állapota életveszélyes, és félmillió körül van a javításra szorulók száma.

Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MKSZ) elnöke szerint a szén-monoxid-mérgezés veszélye óvintézkedésekkel csökkenthető. Nyáron sokan végeztetnek nyílászárócserét: ilyen esetben a fűtési szezonban akkor is lehet baj, ha a kémény jó. A levegő-utánpótlás érdekében érdemes az ablakkereten légbevezető nyílásokat létrehozni – mondja.

Sokan váltanak gáz helyett fatüzelésre Leikauf szerint, minden szakmai vagy jogi megfontolás nélkül.

Ilyenkor mindig ki kell hívni ellenőrzésre a kéményseprőt. Ráadásul sokan elfelejtettük, hogyan kell fával tüzelni – mondja. A nedves fa például akár kéménytűzhöz is vezethet.

Mindezek mellett fontos, hogy az éves ellenőrzésre engedjük be a kéményseprőt.
 
Szén-monoxid-mérők

• Egy tegnaptól hatályos rendelet szerint szociális intézményekben, óvodákban, napközikben, bölcsődékben, szociális otthonokban, vendéglátóegységnek berendezett lakásokban, szórakozóhelyeken kötelező a riasztó.

• Nyílt égésterű készülékkel felszerelt új lakást, házat nem lehet használatba venni ilyen berendezés nélkül.

• Készülőben van egy BM-rendelet, mely a CO-jelzők műszaki paramétereit határozza majd meg ezekben az esetekben, ám a boltokban megmaradhat minden jelző.

• A katasztrófavédelem szerint az EN 50 291 szabványnak megfelelő típusokból érdemes válogatni, mert rengeteg mérő szinte semmit sem ér.

forrás: metropol