Az egészség az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ, vagy angol neve alapján: WHO) alapító dokumentumában megfogalmazott meghatározás szerint „a teljes testi, szellemi és társadalmi jól-lét állapota és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság egyszerű hiánya”. A lakásviszonyok a lakás, az otthon, a közvetlen környezet és a közösség együttese.

Az "egészséges lakásviszonyok" kifejezés azt jelenti, hogy adottak a funkcionális és kielégítő fizikai, szociális és mentális feltételek  az egészség, biztonság, higiénia, kényelem és magánélet szempontjából. Az egészséges otthon tehát nem csupán egy kifejezetten lakhatásra tervezett ház, hanem inkább a háztartás olyan lakóépületbeli elhelyezkedése, amelybe beletartozik az összes szabvány és "legjobb gyakorlat"-jellegű ismeret, amelyet évszázadok alatt gyűjtöttek a lakásépítés és a közvetlen környezet megtervezése területén. Az utóbbi  évtizedekben azonban az építőanyagok, az építési technológia és a lakáshasználat is annyira megváltozott, hogy mindezekről nem gyűlt össze még elegendő tapasztalat ahhoz, hogy a lakások tervezésekor, építésekor, berendezésekor és használatakor minden szempontból garantálni tudjuk az egészség megőrzését. Ezért van különös jelentősége az utóbbi két évtizedben végzett lakásegészségügyi felméréseknek is, amelyek az évek során szerzett tapasztalatokat az egészség szempontjából próbálták értékelni.

Az isztambuli Habitat nyilatkozat (1996) meghatározza a "megfelelő lakóhely" jellemzőit, amelyek nagyon közel állnak az egészséges lakásviszonyok meghatározásához: “A megfelelő lakóhely többet jelent, mint tetőt valaki feje felett. Beletartozik a megfelelő magánélet; a megfelelő tér; a fizikai megközelíthetőség;  a megfelelő biztonság; az ott-lakás biztonsága; a strukturális stabilitás és tartósság; a megfelelő világítás, fűtés és szellőzés; a megfelelő alapvető infrastruktúra, úgymint vízellátás, szaniter és szennyvízkezelő létesítmények; a megfelelő környezet-minőség és egészséghez kapcsolódó tényezők; és a megfelelő és megközelíthető földrajzi elhelyezkedés a munkavégzés és az alapvető intézmények szempontjából: és mindez megengedhető áron kell elérhető legyen. A megfelelőséget az érintettekkel együtt kell meghatározni, észben tartva a fokozatos fejlődés  lehetőségét. A megfelelőség gyakran országról országra változik, mivel specifikus kulturális, társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők függvénye. (II. Habitat konferencia, Isztambul).

A bentlakók egészségét befolyásoló lakástényezők

A lakások tervezésénél, építésénél és használatánál egyaránt figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek a fenti funkciók teljesülését és a bentlakók egészségi állapotát (azaz fizikai, szellemi és szociális jólétét) befolyásolják.

1. Fizikai tényezők:  

        Hőmérséklet, Páratartalom, Friss levegő igény, Ion koncentráció, Napsugárzás, Világítás, Zaj, Rezgés, Elektromágneses mező  

2. Kémiai tényezők:

        Formaldehid, Nitrogén-dioxid, Szén-monoxid, Radon, Dohányfüst, Azbeszt, Szaganyagok, Szerves oldószerek stb.

3. Biológiai tényezők:

        Baktériumok, Vírusok, Gombák, Atkák, Férgek, Rágcsálók, Rovarok stb.  

4. Egyéb tényezők:

        A funkció és a struktúra közötti összhang hiányából eredő káros hatások: pl. zsúfoltság, tartós stressz stb.